A mérlegben szereplő tárgyi eszközöket a beszámoló készítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. De hogyan keletkeznek tárgyi eszközeink? Vásárolhatjuk, megrendelhetjük (építtethetünk), vagy saját magunk is kivitelezhetjük a rendelkezésünkre álló erőforrásokból. Ez lesz az eszköz bekerülési (azaz beszerzési, vagy előállítási) értékének az alapja. Számon kell tartanunk, hogy az egyes eszközök mennyibe kerültek (bekerülési érték) és mekkora most az értékük (könyv szerinti érték). A kettő természetesen szoros összefüggésben van, hiszen – általában – a bekerülési érték és a bekerülési érték alapján megállapított elhasználódás mértékének különbözete (bizonyos korrekciókkal) adja az eszközök könyv szerinti értékét.

A beszerzési (bekerülési érték) elemeit a számviteli törvény taxatíve felsorolja, de általános útmutatást is ad ezzel kapcsolatban. A beszerzési érték részét képezi minden olyan, az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összessége. Az általános útmutatásnak megfelelően a vállalatnak ezeket a tételeket (nem költség) egy külön számlán kell összegyűjtenie, vezetnie majd amikor az eszköz elkészült, megérkezett, ezeket egy időpontban kell aktiválnia, azaz átvezetnie az ingatlanok, műszaki berendezések, vagy egyéb berendezések közé. Ekkor megkapjuk az eszköz bekerülési értékét és az aktiválási (üzembe helyezési) időpontot.

Az eszköz bekerülési értéke az alábbi főbb tételekből áll:

• engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár,
• az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történő beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási tevékenység ellenértéke, díja,
• az alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértéke, díja
• a bizományi díj,
• a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, vámterhek,
• illetékek (vagyonszerzés: csere, öröklés, adásvétel, ajándék),
• előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,
• a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,
• egyéb hatósági igazgatási szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),
• vásárolt vételi opció díja (kivéve: ha forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést megtestesítő befektetés bekerülési értéke),
• az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódó igénybe vett hitel, kölcsön jutalékai, díjai és a kamat aktiválásig felmerülő része,
• a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó biztosítási díj,
• a beruházás tervezés, előkészítés, lebonyolítás és a betanítás ellenértéke,
• földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a számlában szereplő külön jogszabályban felszámított díjak, tételek.
• építmény bontásának költségei, a telek építésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák ellenértéke,
• tartalékalkatrészek ellenértéke,

A bekerülési értéket módosító tételek:

• a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó devizakötelezettség árfolyamkülönbözete,
• a bekerülési értéket csökkenti a próbaüzem során előállított/értékesített termék (eladási, várható eladási) ára, ennek hiányában előállítási költsége legfeljebb a próbaüzemeltetés költségéig, (azaz ha 1 000 000 Ft értékben állítok elő terméket és a próbaüzem költsége csak 800 000 Ft, akkor 200 000 Ft-tal csökken a bekerülési értékem, azonban ha a próbaüzem költsége nagyobb, vagy egyenlő az előállított termék értékénél, akkor a bekerülési érték nem változik.),
• a beszerzés érdekében felvett hitel (kölcsön) kamatának összegét csökkenti a beruházás érdekében elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig, valamint a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, kapott kamat összege (A beruházásra adott előlegnek akkor keletkezik kamata, ha azt a szerződésben meghatároztuk.),
• a felek között elszámolt szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján elszámolt különbözet.

A bekerülési érték tekintetében semleges tételek:

• a bekerülési értéknek nem része az előzetesen felszámított, levonható általános forgalmi adó,
• a beruházáshoz kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz beszerzési (bekerülési) értékét.

A fenti tételeket azok felmerülésekor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni a számlázott, kivetett összegben. Ahogy fentebb is volt erről szó, a bekerülési érték részét képező tételeket egy beruházások számlán kell folyamatosan gyűjteni. A tételeket egy adott időpontban aktiválni kell, azaz az eszközt használatba kell venni, üzembe kell helyezni. Ez általában valamilyen dokumentummal igazolható időpont (pl.: építési napló lezárása, műszaki átadás-átvétel időpontja, szállítólevél, teljesítés igazolása). eddig az időpontig felmerült minden tételt időarányosan figyelembe kell venni és aktiválni kell. Az aktiválást követően vesszük üzembe az eszközt, valamint jelenik meg az ingatlanok, műszaki, vagy egyéb berendezések között. Ettől az időponttól számolható el ráfordításként az általunk (valamint a társasági adóról szóló törvény által meghatározott) amortizáció, valamint költségviselőként megjelenhet a könyvelésben.

A beruházás nem hat az eredményre, hiszen kizárólag a mérlegtételek változnak: az eszközök és források nőnek. A fenti tételekhez azonban kapcsolódhat eredményt módosító gazdasági esemény:

• az eredményt növeli, ha a beruházást saját erőből valósítjuk meg és az erre a célra elkülönített pénzeszköz kamatozik, ekkor a pénzügyi műveletek eredménye nő (megjegyzendő: ha lekötöm a bankban ezt a pénzt az akkor is kamatozik),
• az eredményt csökkenti, ha a próbaüzemeltetés költségei meghaladják a próbaüzem során előállított termékből származó bevételt (a működés során is keletkeznek költségek).

A tárgyi eszközök értékét növelik továbbá az eszközökön végzett felújítás. A felújítás célja az eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitása, pontossága) helyreállítása.