A vállalatok menedzselése, számvitele sok szempontból hasonlatos egy háztartás vezetéséhez, figyelembe véve a különböző bevételek, kiadások összegszerűségét és időbeliségét, valamint a vagyont. Akárcsak egy családnak a vállalatoknak is van vagyona, amelynek van megjelenési formája (eszköz), valamint származása (forrás). A vagyont megjelenési formája és forrása szerint a mérlegben mutatjuk be. A vállalkozás vagyonának elsődleges rendeltetése, hogy a vállalkozás működését, folytatását szolgálja.

A vagyon számos formában jelenhet meg (pl.: szoftver, ingatlan, pénz…) és sok forrása is lehet (pl.: a tulajdonosok befizetései, hitelek…). A vagyonról készített mérleg egy adott időpontra – a mérlegfordulónapra – vonatkozik, tehát egy adott napon mutat valós képet a vállalat vagyoni helyzetéről. Mérleget sokféle időpontra lehet elkészíteni (havi, negyedéves, féléves), azonban az üzleti év mérlegfordulónapjára kötelező beszámolni a vállalat vagyonáról. Az üzleti év a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint az az időtartam, melyre vonatkozóan a beszámolót el kell készíteni (a beszámoló része a mérleg is), és tartalma – általában – megegyezik a naptári évvel.

A mérleg két változatban („A” és „B”) készíthető el a számviteli törvény 1. számú melléklete szerint. A két változat közül a vállalkozó választhat, amely választását a számviteli politikában rögzíti. Természetesen törvény előírhatja bizonyos mérleg-típus kötelező alkalmazását egyes – állami, vagy államilag szigorúan ellenőrzött – vállalatok számára (pl.: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számára kötelező az „A” változatú mérleg alkalmazása).

A két változat mérlegének főbb jellemzői.

• Az „A” típusú mérleg esetében az eszközök és források elkülöníthetően mutathatók ki a mérleg két oldalán, azaz elrendezése mérlegszerű. E mérleg esetében így könnyen ellenőrizhető a források és eszközök főösszege, hiszen egymás mellett találhatóak. Ebben a változatban az eszközök bemutatása azok likviditása (pénzzé változtathatósága) szerint fordított sorrendben történik; azaz a nehezebben likviddé tehető eszközöktől haladunk a könnyebben pénzzé változtatható eszközök (és a konkrét készpénz és bankbetét) felé. A forrásoknál a fordított lejárati (esedékességi) sorrend érvényesül, azaz az adott forrás visszafizetési időpontja szerint szerepel. A források elején azok, amelyek időben hozzánk távolabbi időpontban, a végén azok, amelyek időben hozzánk közelebb esedékesek. Ez a hagyományos mérlegforma.
• A „B” típusú mérleg esetében a mérlegszerkezet lépcsőzetes elrendezésű és a mérlegséma részben finanszírozási szemléletű azaz külön kiemeltek az egy éven belüli kötelezettségek, valamint a nettó forgótőke és a működő tőke. A források sorrendje így eltér a hagyományos mérleghez képest. Ez a fajta mérleg nem tartalmaz eszközök és források összesen sorokat, hanem olyan speciális összegzéseket, melyek elemző számításokhoz lehetnek szükségesek.

A mérleg eszköz oldalán kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett és forgóeszközöket, valamint az aktív időbeli elhatárolásokat. A számviteli törvény szerint az eszköz oldal nem tartalmazza a bérbe vett eszközöket, azonban a pénzügyi lízingbe vetteket igen. A mérlegben eszközoldalának három eleme van: befektetett eszközök, forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások.

• A befektetett eszközök a vállalat működését tartósan, legalább 1 éven túl szolgálják. Befektetett eszközök:

o   Immateriális javak, azaz nem anyagi eszközök. ide sorolandóak az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokon kívüli vagyoni értékű jogok (pl.: használati jog, vagyonkezelői jog…), a szellemi termékek (pl.: szoftver, szabadalom…), az üzleti vagy cégérték.

o   Tárgyi eszközök, olyan anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá itt kell kimutatni ezen eszközök beszerzésére (beruházásokra) adott előleget és az értékhelyesbítésüket. Tárgyi eszköz például a földterület, az ültetvény, az épület, a gép, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni jog.

o   Befektetett pénzügyi eszközök azok a részesedések, értékpapírok és kölcsönök, melyeket a vállalkozó azért fektet be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Az osztalékot részesedés (üzletrész, részvény), kamatbevételt adott kölcsön (pl.: kötvény) biztosíthat. Befolyásolási, irányítási vagy ellenőrzési jogokat a részesedések biztosíthatnak, amennyiben a társasági szerződés, alapszabály ezt lehetővé teszi.

•  A forgóeszközök a vállalat működését nem tartósan szolgáló eszközöket tartalmazza.

Forgóeszközök:

o   Készletek, azaz az egy éven belül felhasználásra, értékesítésre szánt eszközök.

o   Követelések, azaz a vállalat teljesítéséből eredő jogszerű fizetési igények, melyeket a másik fél elfogadott.

o   Értékpapírok, a nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetések.

o   Pénzeszközök a készpénz, az elektronikus pénz a csekk és a bankbetét.

•  Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, melyek a mérleg fordulónapja előtt merültek fel, de a fordulónapot követő időszakra kell elszámolni, valamint azokat a bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapját követően esedékesek, de a mérleg fordulónapja előtti időszakra számolandóak el.

A mérleg forrás oldalán kell kimutatni az eszközök forrásait, vagyis azt, hogy az eszközeimet miből finanszíroztam (finanszírozom). A források között kell kimutatni a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket, és a passzív időbeli elhatárolásokat.

• A saját tőke az a tőkerész, melyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére, vagy hagyott a vállalkozónál, elemei:

o   Jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. A jegyzett tőke összegét korlátolt tulajdonosi felelősségű társaságok esetén jogszabály határozhatja meg.

o   Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a jegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett (nem pénzbeli hozzájárulás esetén: rendelkezésre nem bocsátott) része.

o   Tőketartalékot is a tulajdonosok bocsátják a vállalkozás rendelkezésére (csakúgy, mint a jegyzett tőke esetében), azonban a tőketartalékot nem jegyzi be a cégbíróság. A tőketartalék negatív egyenleget nem mutathat.

o   Eredménytartalék az előző üzleti években folytatott gazdálkodás halmozott eredményét (nyereségét/veszteségét) mutatja.

o   Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában. olyan vagyonrészek saját forrása, melyeket a mérlegkészítéskor nem lehet kivonni a vállalkozásból.

o   Értékelési tartalék a befektetett eszközök (kivéve: beruházások) könyv szerinti értékének és piaci értékének pozitív különbözete.

o   Adózott eredmény a vállalat által termelt nettó jövedelem.

•  A céltartalék a harmadik felekkel szembeni fizetési olyan kötelezettségek, melyek fennállása valószínű, vagy bizonyos, összegük, vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és vállalkozó a szükséges fedezetet máshogy nem biztosította.
•  A kötelezettségek más vállalatok által teljesítéséből eredő fizetési kötelezettségek. Ezek lehetnek hátrasoroltak, hosszú lejáratúak és rövid lejáratúak.

o   Hátrasorolt kötelezettségek az öt évet meghaladó kölcsönök, amit ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak és a kölcsönt nyújtó hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsön hátrasorolt legyen.

o   Hosszú lejáratú kötelezettségek az egy évnél hosszabb esedékességű tartozások.

o   Rövid lejáratú kötlezettségek az egy évnél rövidebb esedékességű tartozások.

• Passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni a bevételeket, melyek a mérleg fordulónapja előtt merültek fel, de a fordulónapot követő időszakra kell elszámolni, valamint azokat a költségeket, amelyek a mérleg fordulónapját követően esedékesek, de a mérleg fordulónapja előtti időszakra számolandóak el.